Latest Posts by internal-nonsense - Page 2
Bernd & Hilla Becher, Fachwerkhäuser, (offset lithograph on smooth paper), 1974 [© Estate Bernd und Hilla Becher]
Deforestation of the rainforest is visible in Santa Cruz, Bolivia. Deforestation in the country has primarily been driven by the expansion of mechanized agriculture and cattle ranching. This Overview highlights the country’s struggle to expand food production in order to meet the needs of its growing population, and the sacrificial destruction of its forests that has taken place to do so.
See more here: https://bit.ly/3mxEPFv
-17.387750°, -60.562131°
Source imagery: Maxar
Rajzolsz még? Rég posztoltál szép vonalakat :)
hébe-hóba szoktam még firkálni, de manapság már (sajnos?) nemigen jellemző.
.
.
.
Edward Hopper
Drawings, 1920s
sose lesz senki aki jelenthetné a biztonságot
akinek a szaga lenne az otthon, akinek a kezei az otthon
onnan tudni, hogy biztosan jön az ősz, hogy a macskák egy lidl papírdobozba préselték magukat.
jól szét is túrták. mutatom:
Dinosaurs 🦕🌿, leaf artwork by Raku Inoue
az uborkák tompa zaja
ősz van, délután, és nem vettem észre, de belőlem is egy 51éves Oravecz lett.
Nyár van, délután, a teraszon ülök, a napernyő alatt, ötvenegy múltam, és magam vagyok, most már egészen és visszavonhatatlanul, anyám, apám a temetőben, fiam elpártolt tőlem, húgom más világban él, unokatestvéreim, rokonságom Kanadában, és elhagyott az utolsó nő is, kit még képes voltam szeretni, a műanyag asztalon könyv, de ritkán olvasok, nem érdekel már igazán, mi a könyvekben van, visszeres lábam kinyújtom, vállam előreejtem, bal kezemet ölembe teszem, jobbomat a szék támláján nyugtatom, foltosak, enyhén reszketnek, és úgy megváltoztak, hogy alig ismerek rájuk, de nem törődöm vele, sem a többi csúf, külső jellel, enyhe északnyugati szél fúj, valamelyest mérsékli a hőséget, és kellemes tarlóillatot hoz Szárazrét felől, hátam mögött a kis ház, melyet építettem, és melyhez annyi reményt fűztem, azon túl az út, az új, az idegen falu, néha elzúg egy autó, és a Tarnán túli háztáji földekről idetéved egy-egy emberi hangfoszlány, vagy az uborkák tompa zaja, amint a szedők a vödörbe dobják őket, köröttem tücskök ciripelnek, szöcskék reszelnek a kiszáradt fűben, és lentről, a kertből felhallatszik a kukoricalevelek szüntelen susogása, különben csend van, én is hallgatok, nem sírok, nem ordítok, pedig fáj, pedig most történik velem a legnagyobb galádság, mi emberrel történhet, most kerít be végképp a magány, de uralkodom magamon, csitítgatom szívemet, és igyekszem férfiasan viselkedni, nincs értelme a nyüszítésnek, tiltakozásnak, kapálózásnak, már minden eldőlt, senki, semmi nem segít többé, mégsem ölöm meg magam, nem vérezek, szennyezek össze semmit, nem hagyok magam után mocskot, rendetlenséget, nem volna már hozzá bátorságom, de egy pisztolyt azért talán beszerzek, szeretném érezni fémének hidegét, szerkezetének felülmúlhatatlan célirányos egyszerűségét, egyébiránt az időre bízom a feladatot, az öregség végzi majd el helyettem a piszkos munkát, vagy megszán valami nem túl fájdalmas, nem túl hosszú gyógyíthatatlan betegség, és elvisz egy tavaszon vagy őszön.
(Oravecz Imre: Pihenő)
⊲
kontraposzt
Tumbli és szex
Höhö. Tök unalmas bejegyzés lesz, nem kell a szex témát keresni, a cím nekem csak arra jó, hogy ne feljtsem el amiről írni akartam. Aztán előfordul, gyakaran, hogy másról írok végül.
Van akit a szerelem szörnyeteggé tesz. Én alapvetően nem vagyok se féltékeny, se különösebben birtokló, manipulatív meg agresszív aztán végképp nem. Ezt a barátaim jól tudják. Ők sem azok. Jó emberek mind. Némelyik kicsit furcsa, mert jól tűröm a bolondokat. És akkor sokat, nagyon sokat megengedek nekik. Túl sokat is. Mert mindig mindenre tudok valami megengedő magyarázatot. Meg, ami nekem mindegy, abban hajlamos vagyok mások javára dönteni. Hogy nekik is legyen valami jó. Hogy legyen „jó” a világban. A szerelem szörnyeteggé tesz. Láncra kell verni, bezárni valahova mert tönkretesz, megbolondít, szétmarcangol és fehabzsol. Szörnyű érzés ez is, amikor az ember azt érzi, hogy nem tud jól szeretni. Hogy inkább nem kéne.
Nyilván belenyúlok a méhkasba, ha elmondom a mai gondolataimat a tumbli jelenségről. Nincs élete annak, aki a napi szinten pörgeti bármelyiket is. Csak már mindenki elfelejtette ezt, már annyira a részünkké vált. és annyi megengedő meg elfogadó ideológiát gyártunk hozzá, hogy miért is jó ez. Amúgy jó. Az egészséges emberek teljesen valóságos kapcsolatokat építenek amik a tumblin kezdődnek. nem csak párkapcsolat, nem csak szex. barátságok, ismeretségek, amik kinőnek a virtualitásból és mivé válnak? Mint az FB. Olyan ismerősök akiknek ismerjük az életét, a rokonait, a valóságát. Vannak közös fotók, emlékszünk a születésnapjára, segítünk egymásnak, belelógunk egymás életébe. Azért jobb a tumbli, mert ott ez kölcsönös érdeklődésből jön létre és nem a megfoghatatlan nosztalgia vagy valami érdekek vezérlik. A tumbli megengedi, hogy változékonyabb, nyersebb, betegebb, pszichopatább vagy szociopatább légy, mint a valóságban. A tumblidat jó esetben apád, anyád, nem látja és te se az övéket. A tumbli megengedi, hogy frusztrált legyél. (öh. a tumbli egy elég beteg közeg, leginkább tényleg egy elmegyógyintézetre hasonlít, ahol az lesz aznap az orvos, aki reggel előbb veszi fel a fehér köpenyt) Alkoholisták és drogosok tucatjai, és nem mondod nekik, hogy baszki, veled baj van ám, hanem belájkolod az ivós posztot, amiből kiderül, hogy van baj. Max odakommenteled, hogy te már leszoktál. Aztán majd egy másik alkalommal más kommentel oda valami okosat. Lehet, hogy pont az, akinek a fotóin mindig van egy pohár valami, meg mindig elkottyantja, hogy iszik. Mindegy, megy a lájk, mert amúgy meg összetartozás jelenség van, azt erősíteni kell. Szóval tényleg tök jó amikor embereket személyesen is megismersz és a tumbli nem az egyetlen, hanem csak az egyik kapcsolattartási forma. De még mindig aztmondom, ha lenne életed, csak ritkán jutna időd tumblizni. De a legtöbb kínzó kérdésre, hogy érdekel-e bárkit a létezésed, hogy érsz-e bármit is, hogy elég okos vagy-e, hogy elég vonzó vagy-e, hogy egyáltalán látszol-e, van-e a létezeésednek bármi érzékelhető értéke, arra a tumblin mindig kaphatsz egy megerősítést. Nem valóság, csak olyan mint a hőpapíros blokk: idővel elmúlik. De este, amikor magányosnak érzed magad, már az első apró érzelemmorzsára, még csak ki sem alakulhatott az érzés, már nyúlsz is a gép után. Mint a pánikbetegek a gyógyszerért, amikor érkezik az első hullám. Nem biztos, hogy ezen egy párkapcsolat segít. Talán azt gondolod, hogy ha lenne valakid, akkor más lenne minden. De miért lenne más? Nem vagy gyerek, hogy óránként szaladj a párodhoz, hogy feltedd neki ezeket a kérdéseket és megerősítést kapj. A párkapcsolat önmagában nem adja meg ezekre a választ. Tudom, tudom, a tumbli szórakozás, vidámság, nem kell komolyan venni. Akkor csak annyit tegyél meg, hogy pár hétig nem tumblizol. Hogy más csatornákon tartasz kapcsolatot a barátaiddal. Nincs csak egy pohárka tumbli, meg igazán nem árt meg esténként két tumbli, az ember lazítani akar, meg a többik is tumbliznak nem akartam különcködni, inkább én is, meg én nem tumblizok egész nap, csak...
A szexről meg csak annyit, hogy félek.
Coats of some British and Icelandic sheep breeds:
Greyface Dartmoor; Cheviot; Icelandic; Beulah; Cotswold; Welsh Mountain; Suffolk; Southdown; and British Milksheep.
hogy ezeket a dolgokat nem lehet kikerülni,
ezekről írni sem lehet. a talajt nem borító hó, hogy ez már nem hiányérzet, hanem lehajtott fejjel, utcákon át - se napba, se arcokra. belenyugvás. meg olyankor még örvendezés is, amiért pulóver helyett, ma elég egy póló. gyötrelem helyett, hogy ma is, mint annyi napig sokszor, hogy nem tudok menni, maradni is csak az ösztönök, ahogy bódítanak.
hallani lehet a szarkát, ágra fel, ágról le. a dolmànyosokat juttatja eszedbe, a wikipédia segít felidézni minden szárnyast, akikhez sosem volt közöd, de mégis olyanok, mintha életed részét képeznék, ha most nem is, valamikor. ilyen vagyok én is, ha itt vagyok.
wikipédia szócikkekből definiált összetartozás, hogy nem tudlak úgy szeretni, ahogy megérdemelnéd helyett, az érthetetlen vádaskodás. persze, elnézem mindenkinek, hogy nem azért, mert szeret. hanem mert utál, önmagát ha szeretni képtelen.
Darts táblára hasonlító szeretet. Akkor akasztasz, ha a legnagyobb szükséged van rám. Nyílak, számok. Én sírok, te nyertél.
A győztes sosem érti meg,
a vesztes sosem látja meg.
A confusing number of factors play a role.
végül is harminchatból csak harminchat sikerült rosszul
ciráda
bár én lennék annyira testpozitív, mint a villamoson fennhangon beszélgetést folytató két nő, akik így hivatkoztak a striákra. ezentúl én is azt mondom majd, hogy nem striák vannak a combomon, csak cirádás.
2022.04.24., 6-os lottó:
Erről eszembe jut, hogy édsapám egyszer nagycsoportos vagy elsős koromban adott egy lottószelvényt, hogy töltsem ki, addig ő átnézi a sportfogadást és összehoz egy jó kis totó variációt. Hát, nem nagyon örült, bár nem is volt dühös, amikor átnyújtottam neki az 1, 2, 3, 4, 5 számokból álló, "tuti biztos" tipsoromat. A lottózós kiváncsian figyelt, majd próbált nem teli szájjal vigyorogni, amikor elvette a szelvényt és az (azt hiszem) 5 forint fogadási díjat. Végül valami olyasmit mondott, hogy "Hát, a gyerekek minden pénzt megérnek és végül is ennek is annyi az esélye, mint bármelyik màsik 5 számnak".
12-year-old boy standing in the debris of his home holding a cat, Chernihiv, Ukraine © Evgeniy Maloletka
történt egyszer, hogy majdnem becsomagoltam a szobánkat
Néztem,
bámultam a
mellettem elfutókat,
az iramot diktálókat,
a célratörőket,
a reménykedőket,
a sziklakemény akarókat,
álltam hát mögöttük,
figyeltem utánuk,
folyton csak utánuk...
Most bennem,
ott benn,
a lélek mélyén
sír,
zokog,
néha felüvölt
a
lemaradás.
(((:
There'll be a moment when you realise you're 27 when yesterday you were just 17; and you wouldn't be able to tell how a decade passed away and your life got divided into before and afters. The fury of youth will subdue and nothing will really change but everything will feel different when you look at old photographs and blurry videos taken on cheap mobile phones. Scents will remind you of childhood and certain friends you don't talk to anymore, hangouts will become reunions and mom's burnt pie will become the best food you ever had. And I know on some days you won't be able to show anything of those 10 years but I hope you remember to breathe, and let go of the knot in your chest. I hope you go out in the sun and live a little, because tomorrow is 37.
-Ritika Jyala, excerpt from The Flesh I Burned
A múlt, ha nem múltnak nevelték,
kamaszkorától csak bosszút áll
Kányádi Sándor - Úgy fogok meghalni
Úgy fogok meghalni hogy még az utolsó sóhajtásomat is visszafogja előbb fölveszi magnóra valaki vissza- pörgeti párszor ille- delmesre tompítja vagy éppen törli maradjon az a kis
enyhe mosoly inkább kesernye nélkül persze az volt a jellemző rá az a kis enyhe mosoly sóhajtás nélkül mondja valaki akinek foj- togató kezét torkomon éreztem egész nyomorult életemben
1977
Florists on Fény street market, Budapest, 1986. From the Budapest Municipal Photography Company archive.