Megvan Az A Nyomó érzés A Mellkasodban?

Nagy Bandó András: Nélküled, veled

Szüntelen velem légy, de maradj észrevétlen, halmozz el étkekkel, és hagyjál szomjan, étlen! 

Ne láncolj magadhoz, de marasztalj, ha mennék, zárj be börtönödbe, és légy állandó vendég! 

Változz át naponta, de maradj meg ilyennek, kívánj meg percenként, s hagyd, hogy megpihenjek! 

Lehetsz drága terhem, de ne légy a terhemre, engedd, hogy szárnyaljak, és húzz le földközelbe! 

Elvihetnek tőlem, tudd, hogy visszaveszlek, maradj a szolgálóm, s királynőmmé teszlek. 

Hagyj mindig magamra, és maradj velem naphossz, hozzám lehetsz hűtlen, de légy hű magadhoz.

Azt a zenét hallgatni, amit ő mutatott és felidézni minden emléket

Ha bizonyítani szeretnél, itt a lehetőség. Keress, hívj fel, akarj, kérdezz és beszélj hozzám. Ne várd el, hogy egyik pillanatról a másikra legyen jó kedvem. Nevettess meg, mesélj a napodról. Mutasd a szemedben lévő csillogást, mint azelőtt. Legyél kitartó, tegyél azért, hogy a bizalmam a kezedben legyen. Törődj velem, és szánj rám időt. Ezek csak apróságok, de ha nem vagy hajlandó tenni értem, akkor meg sem érdemelsz.

Ha valakinek csak toxikuskapcsolata volt, akkor az az ember nehezen fogja elhinni, hogy bármit is akarsz tőle. Szüksége lesz arra, hogy kimutasd, tényleg érdeklődsz iránta, tényleg szereted. Szüksége lesz a biztosra. Nem fogja elhinni egyből, hogy szereted. Félni fog, hogy eltűnsz a semmiből, elhagyod vagy esetleg megcsalod. Újra fel kell építenie a bizalmát, ami akár hónapokba is beletelhet. Mindent túl fog gondolni, lehet néha sok is lesz számodra. DE ha egyszer elnyerted a bizalmát, képes voltál kivárni, akkor nyert ügyed van. Egy ilyen embernél senki nem fogja jobban értékelni azt a szeretetet, mit adsz neki, s nála jobban viszonozni sem fogja senki. Legyél türelmes, s megkapod a jutalmad cserébe.

Eljon az ido amikor megerted…

- nem a film szamit amit neztetek

Hanem hogy kozosen “aludtatok be rajta”

- nem a zene szovege.

Hanem mit ereztel mikor egy headseten kozosen hallgattatok.

- nem az szamit utalod-e a teat.

Hanem hogy mikor beteg voltal o fozott neked

- nem a szeme szine…

Hanem ahogy rad nezett vele

- Nem a vegzettsege

Hanem az erettsege

- Nem a meretei

Hanem hogy mekkora a szive

- Nem a helyek ahol jartatok

Hanem hogy ertelmet adott azoknak a helyeknek

- Nem amiket mondd

Hanem ahogyan kimondja

- Nem az szamit hanyan basztak fel az nap

Hanem hogy egyetlen szava megnyugtatott..

- Nem te szamitasz vagy o

Hanem Ti..

Egyedul csak ti szamitotok es amit egyutt ateltetek. Ha ezt kepes vagy megerteni… Na akkor leszel igazan boldog !:)

Érzések.

Basszus pár éve még nem tudtam felfogni, hogy hogy tudnak a fiatalok ennyit "drámázni". Akkor még minden annyira gyerekes és egyszerű volt. Vagyis annak láttam. Ma...ma pedig én is egy vagyok a "drámázó" fiatalok közül. Nevetek egész nap, gyerekesen megörülök, hülyülök a bárátaimmal, azt csinálok amit szeretnék és boldog vagyok... Aztán este...minden annyira más lesz. Őszintébb. Rájövök, hogy hiába játszom egész nap a "minden bajtól mentes, örült és önfeledt" lányt, este egyedül maradok. És nincs energiám nevetni, nincs energiám még mosolyogni sem. Csak egyszerűen elmegy a kedvem mindentől. Érzem, hogy fáradt vagyok, de nem fizikailag... Este a sötétben fekszem az ágyamban, folynak le az arcomon a könnyek, gyötröm magam a "mi lett volna ha...?" kérdesekkel...

Annyira vágyok a szerelemre, hogy belevetem magam az első srác karjaiba aki érdeklődik irántam és utánna folyton azon kattogok, hogy tényleg helyesen döntöttem, tényleg szeretem? Tudom, hogy ezen egy pillanatig sem szabadna gondolkodom...tudom. De ne mond, hogy te még soha sem bizonytalanodtál el, mert féltél...a következményektől? Attól, hogy mi lesz ha menthetetlenül beleszeretsz...de nem is ezzel van a gond. Hanem, hogy semmi garancia sincs arra, hogy nem veszíted el...ha pedig Ő a mindened és elveszíted...hát igen. Akkor nem marad semmid. SEMMID.

Pár éve még azt hittem, hogy a szerelem csak gyerekes rajongás egy fiú (vagy lány) után... De most már tudom, hogy közel sem az.

Régen azt hittem, hogy a barátság örök. Ma már tudom, hogy minden mulandó. De mégis görcsösen próbálom megtartani azt ami már régen elveszett. Olyan barátságokat akarok helyrehozni ami csak nekem fongos...csak egy oldalú...

Rettegek a változástól.

Fiatal vagyok. Összetört, mint a legtöbb tini. És próbálom magamat helyre hozni, mint a legtöbben. És ez elveszi minden energiámat... szóval nem lepődöm meg, hogy este sírva alszok el, hogy érzem a fáradságot de kétszer olyan lendülettel edzek, hogy probálok menekülni a problémák elől, hogy magamban tartom ha valami fáj. Mert egyszerűen nincs energiám, hogy elmagyarázzam valakinek, hogy mi a baj (legtöbbször magam sem tudom). Nincs már energiám semmire sem. Csak helyre akarom hozni magam, hogy élhessek. És azt hiszem, hogy meg tudom csinálni. Hosszú lesz, fájni fog, de meg tudom csinálni!

És te is meg tudod csinálni!❤️

— tokeletes-mumosoly

Én nem a "Vedd meg nekem ezt", és "Vigyél el oda" típusú lány vagyok. Én az" Írj, ha hazaértél", "Gyere át, mert hiányzol", és "Szeretem a hülye fejed" típusú lány vagyok

Vicces…

Hogy szerinted többek vagyunk barátoknál… de kevesebbek egy párnál… de te mégsem lépsz előre vagy vissza… talán te is félsz, hogy én mit is érzek irátad..? Hogy esetleg CSAK barátságból szeretlek…? Felvilágosítalak.. Életemnél is jobban szeretlek… Szerelmes vagyok az egész lényedbe… Vagy csak te nem vagy tisztában a saját érzéseiddel…

Részlet egy könyvemből amit soha senki nem fog elolvasni..

“Fáradt vagy. Minden reggel felkelsz és minden reggel nekivágsz. Nem beszélsz a belső harcodról. Csendben, magadban vívod. Ennél magányosabb érzés talán nincs is a világon. Gyógyulni próbálsz egy olyan dologból, amiből nem tudod hogyan kell.”

“Nem fogok hazudni..se magamnak se másnak se neked..nehezen viselem ezt a helyzetet..lennének kérdéseim..de majd a csend mindenre felel.”

—