"- Hogy vagy?
Jól vagyok, de néha szétesek, és észre sem veszem.
Jól vagyok, de néha leomlanak a falaim
és rájövök, hogy törékeny vagyok.
Jól vagyok, de néha sírok, amikor filmet nézek
ès minden szeretetért, amit akarok, de nincs meg.
Jól vagyok, csak néha magam sem értem.
Jól vagyok, de néha még mindig túl sokat és többet remélek, mint kellene, mindig jó vagyok, de néha fáradt vagyok
és a szemem kevésbé ragyog."
Velem egy nagy adag harag is jár…
Manuel - Nosztalgia
@neonkonnycseppek
Én nem akarok olyan lenni mint a többiek.
Egy nap emlékezni fogsz rám és arra, hogy mennyire szerettelek, aztán gyűlölni fogod magad, amiért elengedtél.
Miért van az,hogy amikor végre kezdek vidám és jókedvű lenni,akkor a semmiből jön egy akkora szomorúság löket,hogy már megint a földön találom magam és már megint csak el akarok tűnni a világból?
Bocsáss meg magadnak amiért maradtál, akkor is ha a viselkedésükről ordított, hogy le kéne lépned.
Bocsáss meg magadnak, amiért összetöröd a saját szíved, hogy az övék egybe maradjon.
Bocsáss meg magadnak, amiért arra gondolsz, hogy a szeretetük megmenthet téged, miközben csak üresen hagynak.
Bocsáss meg magadnak, amiért arra a "bocsánat"-ra vársz ami sose jön el.
Bocsáss meg magadnak, amiért adsz második esélyt holott az elsőt se érdemelték meg.
Bocsáss meg magadnak, amiért hagyod, hogy a minimumot nyújtsák és azt gondolják az elég.
Bocsáss meg magadnak, amiért nem alszol valaki olyan miatt aki kétszer sem gondol rád.
Bocsáss meg magadnak, amiért újra elolvasol régi üzeneteket, remélve hogy valami valóságosat érzel.
Bocsáss meg magadnak, amiért sokáig megtartottad az ígéreteiket, miután megszegték őket.
Bocsáss meg magadnak, amiért neked ők voltak a mindened de te nekik alig ha voltál valaki.
Hagyd abba, hogy kitarts valaki mellett, aki már régen elengedett téged. Elég időt töltöttél azzal, hogy harcolj értük. Most itt az ideje, hogy magadért harcolj. Nem voltak örökké a tied. Ők csak leckék voltak az életedben.
One day 🖤