Mindvégig olyan emberekket neveztem a barátainak akiket nem kellett volna
"Barátnő"
"Rám mindig számíthatsz"
"Én mindig itt leszek neked"
"Nem hagylak magadra sosem"
"Úgy tekintek rád mintha a húgom lennél"
"Bármi történjék rám számíthatsz"
Kössz bazdmeg és most hol vagy? Vedd már észre, hogy a barátaimat szépen lassan markolod el tőlem... Ja, hogy nem fogod mert én csak egy pótlék vagyok.. Mondjuk nem is kell keresni mert minek is azt? Végülis tök jól vagyok ja minden okés.. Ja nem... Ne csodalkozz ha nem foglak leresni...
Mert Ő megmutatta, hogy mi az a feltétel nélküli szeretet!
"Reménykedünk a reménytelenben"
Most elvehetnéd mindenem hiszen úgysem fáj már semmi sem.
/AWS - Nem fáj /
Ülni az ágy szélén és csak sírni azon, hogy vajon mi lesz
Olyan módon kötődöm hozzá, amit nem lehet visszavonni.
“Mindig te magad voltál saját magad legnagyobb ellensége”
Vágyak/valóság
Nem akarok enni, nem ízlene semmi
Nem akarom látni smink nélkül az arcom
Nem érzem magam most kicsit sem szépnek
Hogy elfogadtam magam?
Ez csak tévképzet...