adventi naptár
13. ablak
a karácsonyi fények világítják meg a szívemet
az emberek akármikor
lemásolhatják a cselekedeteidet,
de téged soha, mert az vagy,
amik ők soha nem lesznek:
egyedi
bioszon a szívről tanultunk
azt mondta a tanárnő,
hogy létezik összetört szív
persze ezt anélkül is tudtam,
hogy elmondta volna
nem sokára karácsony
igazából mindig veszekedtünk ilyenkor ketten
milyen ironikus, hogy ez lesz a legszomorúbb
de mégis a legbékésebb karácsonyunk egyben
csak most már nélküled
mindig utáltad a szilvesztert,
helytelennek tűnik ünnepelni
adventi naptár
4. ablak
három napja csomagoltam be az ajándékokat, még mindig találok celluxdarabokat a hajamban és az ágyamban
anyukám a születésnapomon is
inkább választja a temetőt
mint engem
nem sírok, már nem tudok
annyire igyekszem mindig másokat boldoggá
tenni, hogy teljesen elfelejtettem,
hogy most nekik kellene engem boldoggá tenniük
tudod mi a legrosszabb a barátokban?
hogy mindig számítasz rájuk
és a végén mindig csalódsz
nem pozitív értelemben